Rólunk

Főoldal
Tél tábornok arzenálja III.

...avagy, Tél tábornoknál nincs protekció, és nem ismer pótvizsgát!

KIHŰLÉS

A vészesen lehűlt testhőmérsékletet kihűlésnek nevezzük. Kóros kihűlésről – hipotermiáról – akkor beszélünk, ha a végbélben mérhető, úgynevezett maghőmérséklet 35 °C-ra, vagy ez alá csökken.

KIHŰLÉS

A vészesen lehűlt testhőmérsékletet kihűlésnek nevezzük. Kóros kihűlésről – hipotermiáról – akkor beszélünk, ha a végbélben mérhető, úgynevezett maghőmérséklet 35 °C-ra, vagy ez alá csökken.

A hideg által kiváltott testi reakciók, a kihűlés mechanizmusa

Az egészséges szervezet általános esetben jól viseli a hideget és igyekszik annak hatásait kompenzálni. A test első reakciója az izomremegés, illetőleg a bőr ereinek és a bőr alatti izmok összehúzódása (libabőr). Elsőként rágóizmaink kezdik, ennek tudható be a fogvacogás, majd az izomremegés fokozatosan átterjed az izomzat egyéb részeire is. Az izomremegés hőt termel, melytől a vér, s vele együtt a test is felmelegszik.

Kihűlés akkor fenyegeti az egyént, ha az előző bekezdésben leírt hőtermelés már nem fokozható, és a környezet által a testtől elvont hő saját erőből nem pótolható.

Tehát, a test 1-2 °C fokos hővesztesége esetén következik be az izomremegés. Ezen az alacsonyabb hőmérsékleten egy új egyensúlyi állapot alakul ki, melyet kompenzált hőveszteség állapotának, vagy alacsonyabb hőmérsékletállandóság állapotának nevez a szakzsargon. A hőtermelés érdekében kifejtett fokozott izommunka következtében felélénkül az anyagcsere, nő az oxigénfogyasztás, mely által nő a hőtermelés, szaporodik a belégzések száma, emelkedik a pulzusszám, és kissé emelkedik a vérnyomás.

A körülmények szerencsétlen összejátszása esetén, azonban a hőszabályozás fokozatos kimerülése miatt a test hőmérséklete folyamatosan tovább csökken, kezdi átvenni a környezet hőmérsékletét, a remegés megszűnik, a szerencsétlenül járt emberen nagy fáradtság, bágyadtság és álmosság vesz erőt.

A légzés ritkul, felületessé válik, csökken a vérnyomás, a keringés összeomlik, majd beáll a klinikai halál állapota. Amennyiben a testhőmérséklet a végbélben 25 °C alá csökken, bekövetkezik a halál. (A halál azonban már 28-31 °C között is beállhat.)

A test hővesztését befolyásoló, fokozó körülmények

  • Külső hőmérséklet
  • Levegő páratartalma
  • Hidegben eltöltött idő
  • Alultápláltság
  • Fáradtság, általános rossz fizikai állapot
  • Ruházat és lábbeli állapota és átnedvesedettsége
  • Keringési betegségek, cukorbetegség, vérszegénység
  • Kábítószer, koffein és alkoholfogyasztás, dohányzás
  • Szél
  • Hideg felületen való ülés/fekvés
  • Hideg vízbe merülés (A halálos kihűlés ebben az esetben már 5 perc alatt is kialakulhat, ugyanis a víz hővezető képessége huszonötször nagyobb a levegőnél!)
  • Nagy magasságban az oxigénhiány (Ebben az esetben szaporább a légzés, így több hő távozik a légutakon keresztül.)

Hőleadás szempontjából kritikus területek

  • Fej
  • Nyak
  • Hónalj
  • Ágyék

A felsorolt testtájak közvetlenül a belső, úgynevezett maghőmérsékletet csökkentik, ezért kiemelt figyelmet érdemelnek!

Rizikócsoportok

  • Hideg környezetben magatehetetlenségüknél fogva huzamosabb ideig mozdulatlanul fekvők
  • Időskorúak, leginkább a 65 év felettiek
  • Gyermekek, ezen belül különösen az újszülöttek, csecsemők
  • Szellemileg leépültek
  • Alkohol- és drogfogyasztók, valamint a dohányosok
  • A téli és/vagy extrém sportokat űzők

Megelőzés

  • Időjárásnak megfelelő felszerelés és ruházat (Elsődleges védelmi eszközök!)
  • Fizikai és szellemi fittség elérése, fenntartása.
  • Megfelelő táplálkozás. Igen fontos a folyamatos energiapótlás, a szervezet hőháztartásának helyes működése érdekében.
  • Ha a kihűlés első jeleit tapasztaljuk magunkon, koncentráljunk a probléma megoldására, próbáljunk döntésképesek maradni.
  • Kerüljük a megizzadást.
  • Ha megizzadunk, amint lehetséges váltsunk száraz öltözéket, nedves ruhánkat a lehetőségekhez képest mielőbb szárítsuk meg.
  • Legyen nálunk mindig élelem, vagy rágcsálnivaló, szőlőcukor és folyadék.
  • Ha úgy érezzük, hogy vizeletet/székletet kell ürítenünk, azt ne halogassuk, mert jelentősen rontja hőérzetünket.
  • A szabadban mindent, amit lehet kesztyűben, sapkában, megfelelő ruházatban csináljunk. A szívtől távol eső végtagok lehűlésére kell számítani először, ezen felül a fej befedése is fontos mivel e testrész esetében igen nagy hőleadással – a teljes test hővesztésének közel egyharmada - kell számolni.
  • Készüljünk fel tartalék ruházattal.
  • Legyen nálunk egy nylonzsák. Ha tartalék ruházat cipelésére nincs lehetőség, illetőleg elfeledkeztünk róla és menedék nélkül maradunk egy kiadós záporban, az esőzés idejére érdemes ruhánkat egy nylonzsákban szárazon megőrizni, mintsem a ruha hőtartó képességében bízva, teljesen eláztatni azt.
  • Legyen nálunk tűzgyújtó eszköz, amennyiben szükséges vízhatlan csomagolásban.
  • Legyen nálunk izolációs mentőfólia, tanuljuk meg a használatát
  • Ha többedmagunkkal helyben kell várakoznunk, azt összebújva tegyük, ne aludjunk el, esetleg énekeljünk.
  • Kimerült társunkat ne engedjük huzamosabb ideig leülni, lefeküdni, elaludni.

A kihűlés jelei/tünetei (időrendben)

Sajnos a kihűlés tünetei általános esetben annyira alattomos módon alakulnak ki, hogy sem az egyén, sem környezete nem döbben rá időben a helyzet komolyságára.

  1. Reszketés, fogvacogás.
  2. A reszketés alábbhagy; a mozdulatok lassúvá, ügyetlenné válnak; megnő a reakcióidő; a gondolkodás zavarttá válik; letargikus, rossz hangulat; az ítéletalkotás gátolt lesz; az egyén összeeshet, elkóborolhat, vagy egyszerűen fáradtságra panaszkodva leül, lefekszik pihenni.
    Gyermekek esetében: a bőr hideg, bár egészséges színezetű, a gyermek túlságosan nyugodt és nincs étvágya.Az itt felsoroltak – az alábbhagyó reszketést kivéve – mind az agy önvédelmi reakciójából adódnak, éppen ezért ebben a beszűkült tudatállapotban az illető nem képes felmérni, hogy életveszélyben van. Ebben a stációban igen fontos a társak életmentő figyelme, cselekvése, mert külső segítség nélkül nincs esély a túlélésre!
  3. A reszketés megszűnik; az egyén teljesen magatehetetlenné válik, kómába eshet; a szívverés, légzés lassul, gyengül, végül a szív megáll.

Elsősegély

Kihűlés esetén azonnal cselekedni kell és segítséget kell hívni. A legjobb, amit tehetünk, hogy - értesítjük a mentőket, mentőegységeket;

  • a szerencsétlenül jártat meleg, amennyiben lehetséges fűtött helyre visszük;
  • a nedves, sokszor fagyott, hideg ruházatot eltávolítjuk;
  • másodmagunkkal kevés ruhában a kihűlt mellé fekszünk, jól betakarózva és testmelegünkkel próbáljuk melegíteni;
  • a kihűlt fejét betakarjuk, mert itt jelentős hőveszteség keletkezhet;
  • a kihűlt személyt fekvő helyzetben elszigeteljük a hideg talajtól is;
  • nem kényszerítjük az illetőt aktív mozgásra, mert a végtagokban lévő hidegebb vér a test központi részében található létfontosságú szervek felé áramlik, és ez ronthat a helyzeten.

Mivel a kihűlésnél felborul a szervezet anyagcseréje, a vércukorszint leesik, megbomlik a só-víz háztartás egyensúlya, ami ingervezetési- és szívritmuszavarok kialakulásához vezet, az illetőt mielőbb kórházba kell juttatni, hogy a felmelegítés orvosi felügyelet mellett történjen

A kihűlés korai stádiumában (Fogvacogás és libabőr) a folyamat visszafordítható meleg száraz, öltözékkel, nem túl meleg és édes ital fogyasztásával. Kerülni kell azonban a hirtelen, nagy mennyiségű és forró folyadék itatását.

Ha a szerencsétlenül jártra már eszméletlenül találunk rá, meleg, száraz takaróba, egyéb textíliába kell bugyolálni, s ezzel a további hővesztést megakadályozni. Kórházba szállítása felől haladéktalanul intézkedni kell, a mentők megérkezéséig a sérültet lehetőleg meleg helyen kell elhelyezni.

Eszméletlen kihűlt esetében gyakran sem a pulzus, sem a szívhangok nem észlelhetők, annak ellenére, hogy a szív még gyengén ver. Ilyen esetben az illetőt óvatosan kell mozgatni, mert a hirtelen helyváltoztatás akár halálos szívritmuszavart is előidézhet. Ha a kihűlt lélegezni látszik  -még ha felszínesen is - a kardiopulmonális újraélesztés (CPR) nem ajánlott, csak és kizárólag kórházi körülmények között.

A kihűlés kórházi kezelése

Kórházi körülmények között a felmelegítés meleg oxigénnel, vagy meleg folyadékkel történik. Utóbbit intravénásan alkalmazzák, illetőleg csöveken át juttatják a hasüregbe vagy mellüregbe. Ezen kívül a vér felmelegítését is végezhetik egyrészt hemodialízis útján, mely során egy gép a vért átszivattyúzza egy melegítő egységgel ellátott szűrőn, majd visszapumpálja a szervezetbe; másrészt szív-tüdő gép alkalmazásával, amely esetben a gép ugyancsak kiszivattyúzza a vért a szervezetből, felmelegíti, oxigénnel dúsítja azt, majd visszajuttatja a testbe.

Epilógus

Ezzel a kissé talán ijesztőre sikeredett résszel zárul a sorozat. Tekintve, hogy a kihűlés szedi legtöbb áldozatát télvíz idején, a tények nyers közlését tartottam célszerűnek, remélve, hogy a sorokból mindenki kiolvashatja: ennek a hidegártalomnak a fele sem tréfa, és adott esetben a bőrünk lehet a tét! Bízom benne, hogy a témában íródott három porció kifogja a szelet Tél tábornok vitorláiból, és egyetlen Bozótmívesen sem fog többé a szablyája.