Rólunk

Főoldal
Tél tábornok arzenálja II.

…avagy, az rút fagyásnak fertelmeirűl

FAGYÁS

A fagyás hideg hatására létrejövő szövetsérülés, mely az úgynevezett termikus traumák egyik fajtája.

Fagyásmechanizmusok

Fagyás két formában jöhet létre attól függően, hogy a sérülés az alacsony hőmérséklet közvetlen, illetőleg közvetett következménye.

Közvetlen fagyás

A hideg közvetlen hatására a sejtekben található és a sejtek közötti víz megfagy és a keletkező jégkristályok a sejtfalakat áttörve szétroncsolják a sejteket, amik így elpusztulnak.

Azok esetében fordul elő a leggyakrabban, akik laboratóriumokban, ipari üzemekben, ilyen jellegű fagyást előidézni képes szárazjéggel vagy folyékony nitrogénnel dolgoznak.

FAGYÁS

A fagyás hideg hatására létrejövő szövetsérülés, mely az úgynevezett termikus traumák egyik fajtája.

Fagyásmechanizmusok

Fagyás két formában jöhet létre attól függően, hogy a sérülés az alacsony hőmérséklet közvetlen, illetőleg közvetett következménye.

Közvetlen fagyás

A hideg közvetlen hatására a sejtekben található és a sejtek közötti víz megfagy és a keletkező jégkristályok a sejtfalakat áttörve szétroncsolják a sejteket, amik így elpusztulnak.

Azok esetében fordul elő a leggyakrabban, akik laboratóriumokban, ipari üzemekben, ilyen jellegű fagyást előidézni képes szárazjéggel vagy folyékony nitrogénnel dolgoznak.

Közvetett fagyás

A hidegre adott reflexes reakcióként* a szervezet összehúzza az ereket, hogy csökkentse a hőleadást. Csökken a vérellátás, melynek következtében a sejtek oxigénhiányossá válnak, víztartalmuk pedig csökken. A vér besűrűsödik, a hajszálerekben megalvad, vérrögök keletkeznek, melynek következtében a szomszédos területek vérellátása is lecsökken, s a már leírt folyamat ismételten lejátszódik. Legvégül a szövetek vérellátása megszűnik, majd szövetelhalás következik be.

Közvetett fagyás nem csak fagypont alatt jöhet létre. Egyes források szerint már +6° Celsiusos hőmérsékleten is bekövetkezhet a gyenge vérellátású testrészeken, különösen gyermekeknél, időseknél vagy érszűkülettel küszködőknél.

*Emlékeztetőül: A központ védelme érdekében a perifériák felé áramló vér mennyiségének korlátozása, a vér perifériáktól való esetleges megvonása.

Mit érez az egyén a fagyás kialakulásakor?

Mindenekelőtt az érintett testrész nagyon fázik, majd fájni kezd. Bizonyos idő elteltével a fájdalom csillapszik, esetleg megszűnik, ami félrevezető és nem feltétlenül jelent jót. A fájdalom csökkenése vagy megszűnése azt jelzi, hogy az adott testrész kezd érzéketlenné válni, illetve már érzéketlen. Ha még ebben az állapotban sikerül meleg helyre húzódni, akkor a komolyabb fagyás megelőzhető.

A fagyás fokozatai

A fagyási sérülések – hasonlóan az égési sérülésekhez – fokozatokba sorolhatók:

Első fokú fagyás

A bőr felszínére terjed ki, annak elfehéredése, zsibbadása kíséri. Leggyakrabban az ujjvégeken, a füleken, az orron, az állon és az orcákon alakul ki. A fagyott testrész felmelegítését követően égő fájdalom jelentkezik, a bőrön pedig élénkpiros gyulladásos foltok alakulnak ki. Elszenvedését követően általában a bőr jól gyógyul, amelyet hámlás kísér.

Másodfokú fagyás

A bőr mélyebb szövetrétegeibe nyúlik le. A kialakuló érgörcs miatt kékes színűre változhat a sérült terület. Jellegzetes velejárója a bőrpír, a vizenyő és a bőr felszínén kialakuló, 2-3 hét alatt leszáradó hólyagok.

Harmadfokú fagyás

A bőr teljes mélységéig lehatol, a bőralja* is károsodik. A bőr viaszos színű lesz, vérző hólyagok képződnek rajta, majd a mélyebb szöveti sérülés jeleként fekete, kemény, száraz pörkök alakulnak ki. Lüktető éles fájdalommal jár.

*A bőr szövettani rétegei: 1.) Hám 2.) Irha 3.) Bőralja

Negyedfokú fagyás

Mély szövetelhalás kíséretében egészen az izomszövetekbe, szélsőséges esetben a csontokig hatol. A fagyott terület kemény tapintású, felmelegítést követően márványos, kék, majd bíborszínű lesz, érzékennyé válik, s legvégül üszkösödni kezd.

Elsősegély

1. Akadályozzuk meg a bőrfelület további hűlését.

  • Az esetlegesen vizes ruhadarabokat távolítsuk el, ha módunkban áll cseréljük őket szárazra.
  • A sérültet vigyük meleg, esőtől, széltől védett helyre,
  • bugyoláljuk meleg pokrócba, takaróba, tartsuk melegen.

2. Segítsük elő a sérült terület vérkeringésének helyreállítását a szorító, szűk ruházat és/vagy lábbeli eltávolításával.

3. Melegítsük fel a fagyott testrészt.

  • A felmelegítést lassan, fokozatosan kell végezni!
  • Ha fennáll az újrafagyás veszélye, a felmelegítést nem szabad megkezdeni!
  • A felmelegítést ne végezzük a sérült sugárzó hő (nyílt tűz, kályha, kandalló, stb.) közvetlen közelébe való fektetésével vagy forró fürdővel, mert az érzéketlenné vált testrészek, bőrfelületek égési sérülést, forrázást szenvedhetnek! Fontos megértenünk, hogy a fagyott részek érzéketlensége folytán az agy nem észleli e területek sugárzó hő vagy forró fürdő hatására bekövetkező esetleges túlhevülését, égési sérülését.
  • Az érintett testfelületet felmelegítés céljával tilos dörzsölni, mert mechanikai sérülést okozhat! Különösen tilos a testfelület hóval való dörzsölése, mert a dörzsölés nyomán keletkező sebekbe beledörzsöljük a hóban lévő szennyeződéseket, amelyek fertőzést okozhatnak.
  • A felmelegítés kizárólag testmeleggel vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre (és nem tovább) melegített fürdővel történhet!
  • A sérültet meg kell kérni, hogy amennyiben képes rá, mozgassa a végtagjait, ha azokat érinti a fagyás.
  • A sérülttel itassunk – alkoholmentes – meleg italt!

4. Első fokú fagyásnál helyezzünk fel laza, steril kötést. Az esetlegesen keletkező hólyagokat azonban nem szabad lefedni, még steril kötöző anyaggal sem.

5. Magasabb fokú fagyásnál, mivel a felmelegítés és felengedés igen erős, orvosi beavatkozást igénylő fájdalommal járhat, továbbá szövet- vagy szervkárosodás és fertőzés léphet fel, a sérültet a lehető legrövidebb időn belül juttassuk kórházba.

  • -A kórházba szállításig bekövetkező felengedés is fájdalommal jár/járhat, ezért amennyiben módunkban áll, az eszméleténél lévő sérültnek adjunk fájdalomcsillapítót.

6. A pulzust és a légzést folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a légzés leállásakor a sérültet lélegeztetni kell!

7. Az eszméletlen, de lélegző sérültet az oldalára fektetve – stabil oldalfekvő helyzetben – kell nyugtatni.

Megelőzés

  • Szükség esetén az arcot is takaró fejfedő viselése.
  • Időjárásnak megfelelő öltözék, amely optimalizálja a test hőleadását.
  • Kerülendő a szűk lábbeli és a szoros ruházat, mely akadályozza a vérellátást, továbbá megszünteti a ruházat rétegei közti szigetelő levegőréteget.
  • Ha a ruházatunk átnedvesedik a lehető leghamarabb húzódjunk be valahová a hideg, a szél, a csapadék elől. Szárítkozzunk meg, vagy öltözzünk át, ha a körülmények lehetővé teszik.
  • Télvíz idején elhagyatott területen ne túrázzunk egyedül, vagy legyen kapcsolatunk a külvilággal, a mentőegységekkel.
  • Mindig legyen a hátizsákunkban cukor és innivaló.

Jó tudni!

  • -7° Celsius alatt, fújó szélben a hidegnek kitett bőr már percek alatt fagysérülést szenvedhet.
  • Az alkohol és a koffein csökkenti ugyan a hidegérzetet, de értágító hatása miatt megnöveli a test, s így a végtagok, a fül, az orr, stb. hőleadását is.
  • A nikotin összehúzza az ereket, amely a hidegnek kitett testrészek vérellátásának rontásával hajlamosít a fagyásra.
  • Az egyujjas kesztyű mindig melegebb, mint az ötujjas.
  • Egyes források szerint két pár gyapjú zokni garantáltan melegen tartja a lábat.

Bizonyára némelyekben felötlik, hogy amit az alkohol, a koffein és a nikotin kapcsán leírtam az hülyeség, s rögtön előrukkolnak egy-két ellenpéldával: A disznóvágásokon elfogyasztott fogó-, körmös- és sokadik „Iszunk még egyet?” pálinka, az asszonynép által délelőtti órákban folyamatosan kínált forralt bor, illetve az elszívott cigaretták dacára még soha nem szenvedett fagyást senki. De a tavalyi sítúrán következetesen 2-3 óránként inhalált snapsz és forralt bor miatt sem fagyott le senkinek az orra.

Jogos felvetés mindkettő, de még a legcsikorgóbb hidegben lezajlott disznóvágásokon is ott van a jó meleget árasztó katlan, amiben a perzselt disznó mosásához melegszik a víz, majd fő az abalé; valamilyen ürüggyel mindig be lehet szaladni a konyhába melegedni egy kicsit; a sajt, a hurka, a kolbász töltése is általában zárt helyen történik; s a pecsenye, illetve a toros elfogyasztására is a melegben, terített asztal mellett kerül sor, csak hogy a legfontosabbakat említsem. Nincs ez másként a sítúrákon sem, ahol a családias hangulatú hüttékben, multikulturális társaságban hörpölhetjük italunkat, bőségesen étkezhetünk, s ha meguntuk a havat, hódolhatunk valamilyen beltéri időtöltésnek.

Más a helyzet, amikor balszerencsénk sem hüttét, sem nyári konyhát, de még egy nyomorult katlant sem sodor az utunkba, de annál bőkezűbben vesz körül minket széllel, hóval, hideggel, s melegedni csak akkor tudunk, ha mi magunk tüzet gyújtunk. Mindezekre csak ráadás, ha minimális – egy napra sem elegendő – élelmünk van. Ez a helyzet klasszisokkal hátrányosabb, mint a példaként hozott disznóölés és sítúra, még azonos hőmérsékleti és időjárási feltételek mellett is. Az ilyen – életet közvetetten veszélyeztető – szituációkban minden egységnyi leadott hővel, minden csepp végtagokhoz eljutó meleg vérrel, minden étellel, itallal magunkhoz vett kalóriával jól kell gazdálkodni. E gazdálkodást a test saját védelmében, lehetőségeihez mérten igyekszik a lehető legjobban megoldani, s elsősorban e létfontosságú gazdálkodás hatásfokán rontunk sokat, ha alkoholt, koffeint, nikotint fogyasztunk.

Fagyási statisztikák

E statisztikák szerint az esetek

  • 57%-ában a láb, azon belül a nagylábujj;
  • 46%-ában a kéz
  • 17%-ában pedig a fej

szenvedett fagyási sérülést. A feni értékekből látható, hogy leginkább a láb és a kéz van kitéve a fagyási sérülésnek.

Folyt. köv.