Rólunk

Főoldal
Bozótmíveskedés az Ipolynál

Ahogy az a címből is kitűnik ez a legutóbbi bizony nem egy szokásos bushcraft volt. A csapattagok ugyanis elhatározták, hogy új irányt vesznek és a jövőben tartalmasabb, szervezettebb programokat kívánnak szervezni a korábbi "önképző-kör" jellegű programokkal szemben. Ennek az új irányvonalnak a főpróbáját tartottuk meg az Ipoly partjánál, 2009. április elején. Az időjárás a kegyeibe fogadott bennünket, végig csodálatosan szép idő volt.
 

A tésai partszakaszra elsők között érkezők, Igoryval (aki a rendezvény "házigazdája" is volt egyben) kihelyezték néhány elágazáshoz a bozótmíves logókat, hogy az arra még nem járók is biztosan eltaláljanak a táborhelyhez. Közben intenzíven jöttek-mentek a telefonok, hogy ki hol tart. Kenusék jelezték, hogy bementek Tésára vízért. Hamarosan Katona is csatlakozott hozzájuk, így nem volt más hátra irány az Ipoly, már csak utat kellett vágnunk magunknak a bozótba. A parton már várt bennünket Szabolcs. Mint kiderült, Ő már csütörtökön lejött pecázni egy kicsit.

Bemutatkozás, táborverés, fa gyűjtés a tűzrakáshoz… közben folyamatosan érkeznek az érdeklődők, akik hamar bekapcsolódnak a közösségi életbe. Mindenki sürögott forgott, Katona kanalat készített, mivel azt nem hozott. A példa ragadósnak bizonyult, így először Mohácska, majd végül egyre többen kezdték el gyártani a "konyhai" eszközöket és kellékeket a jól ismert faragós+parazsas technikával. Már besötétedett, mire Dínó és Guerilla is megérkeztek Révésszel és Leventével. Illetve a pontosság kedvéért Guerilla nem megérkezett, hanem besunnyogott a tábortűz mellé. Szép csöndben leguggolt közénk, és eltelt pár perc mire észrevette az esti menedékek elkészítésével szorgoskodó csapat, hogy eggyel többel lettek.   Nagyban ment az ismerkedés, falatozás, beszélgetés a tűz mellett, egyszóval jó volt a hangulat, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Megszerveztük az éjszakai őrséget, az új fiúk is lelkesen jelentkeztek őrködni, meggyeztünk a kétfős, kétóránkénti váltásokban. Közben besötétedett és szép lassan mindenki elvonult a kis vackába és nyugovóra tért.
Az első éjszaka a néha még hangoskodó őröktől eltekintve nyugodtan telt, ahogy szokták mondani: esemény nem történt. Azért egy róka koma bepróbálkozhatott volna egy kis kaja lopással, mint ahogy az nem egyszer előfordult már korábban.

Szombat
Már kora reggel éledezett a tábor. Előző nap megbeszéltük, hogy reggel 8 órára mindenki hozza magát "bevetésre kész" állapotba.


Mohácska ébredezik

Az őrség által életben tartott tábortűz körül lassanként mindenki megjelent, előkerültek a zsákokból az élelmiszerek, jóízűen fogyasztották el reggelijüket a táborlakók.


A tábor is ébredezik, reggelizik a csapat


A reggeli ébredéssel együtt napvilágot láttak az újoncok első tapasztalatai is. Akinek nem volt jól megépítve a menedéke, vagy nem megfelelő volt a hálózsákja az kicsit gyűrött arccal konstatálta, hogy az éjjel kissé hideg volt, és nem árt jobban felkészülni a következő éjszakára. De hogyan?


Lóláb elkezdi a menedékekről szóló előadást

Gond egy száll se, hiszen pont erről szólt az első elóadás, Lóláb prezentációjában. Az előadásában mindenki megismerhette a menedéképítés alapjait. Az elméleti előadást gyakorlati bemutató követte. Első körben a ponyvából és poncsóból épített menedékek, majd ezt követően a természetben fellelhető anyagokból készített menedékek kerültek bemutatásra. A program résztvevői a csapattagok kis segítségével a helyszínen található anyagokból két természetes menedéket is építettek. Nagyon pozitív volt az újdonsült bozótmívesek hozzáállása a dolgokhoz, mindenki igyekezett legjobb tudása szerint a gyakorlatban is alkalmazni a tanultakat.


Révész faragja a kanalát az általa készített menedékben

Révész és Levente szintén építettek két feltetős menedéket poncsójuk és természetes anyagokból készített derékaljak, valamint oldalfalak elkészítésével.

Mindeközben fortyogott a bográcsban a gulyás, Kenus szakácsmester jóvoltából. A fő segédkukta Mohácska volt. Katona gyorsan gyártott egy fakanalat, hogy a mesterszakács és segédje megkeverhesse az ínycsiklandó illatú étket.


Kezdetét veszi a "tüzes" előadás


A menedékek után a tűzgyújtási ismeretek következtek. Guerilla és Dínó tartotta a gyorstalpalót. A kialakított tűzháromszög körül figyelmesen hallgatták a résztvevők, a tömör információáradot az élesztékekről, valamint a különböző tűzgyújtási- és tűzrakási módokról. Az elméletet azonban hamarosan gyakorlat követte, ahol ismét mindenki kipróbálhatta, hogy a nem rég hallott ismereteket hogyan sikerült átültetnie a gyakorlatba. Mindenki a maga gyűjtötte, vagy gyártotta (faforgács) élesztékeket próbálta lángra lobbantani. Sokan kipróbálták a szikravetős módszert, de a nagy sláger a hagyományos, még a nagy ősöktől ránk maradt módszer, a kovával és acéllal történő tűzgyújtás volt. A fiúk sikeres tűzgyújtókká váltak, egyesek annyira, hogy még éjszaka is próbálkoztak. Jó volt nézni őket és látni a sok lelkes arcot.

A tüzes program záró akkordjaként Gue kisorsolta, hogy éjszaka kik hajtják álomra a fejüket a frissen épített természetes menedékben. A két nyertes végül Bengázi és Gerzsonka, akit mi egymás között a  Doki becenévvel illettünk. Dokinak ez bizony megtisztelő szerencse volt, mivel a pénteki menedékében, elsősorban a hálózsákjának köszönhetően nem igazán volt valami meleg.


Ebédidő

Közben elkészült az ebéd is. A sertésgulyás ala Kenus módra nagyon jól sikerült.  Beabrakoltunk, és sokan jólesően elpilledtek egy röpke órácskára, hogy megújhodjon a szervezet és az elme. De mielőtt teljesen elpilledt volna a társaság elkezdődött az elméleti előadás a késekről Igory előadásában. A hallgatóság részletes információkat kaphatott a kések és acélok különböző fajtáiról, előnyeikről, hátrányaikról, és arról, hogy egyáltalán milyen kést érdemes vennie egy magunkfajta erdőjárónak.


Igory tartja a késes előadást

A késes okítás után Dínó vette át a szót és a helyben található növényekről és azok hasznosíthatóságáról tartott bemutató előadást. Ez amolyan kis "digitális növénytanóra" volt, a növényi flóra helyi adottságait és lehetőségeit kihasználva. Sokan most kóstolták meg először és tanulták meg felismerni a salátaboglárkát, az ibolyát vagy éppen a turbolyát.


Dínó meg a rögtönzött növénytanórát

Már jócskán kezdett fáradni a társaság a hirtelen rájuk ömlesztett, tömény információ "terhe" alatt, de még hátra volt egy kis csapdázási bemutató Guerilla előadásában. Ez amolyan kedvcsináló és gondolatébresztő bemutató volt, ahol pár alap csapda (két hurkos felcsapodó, és egy kis súlycsapda) lett elkészítve. Természetesen ezek nem kerültek kihelyezésre és elműködtetés után rögtön le is bontottuk őket.


Guerilla ad egy kis ízelítőt a csapdakészítésről

Már szürkület volt, mikor a tervezett előadások végére értünk és egy kis örömíjászattal zártuk a napot a festői Ipoly partján. Kipróbáltuk az új íjat, amit a bozótmíves csapat Gelencsér Lászlótól kapott ajándékba. Ezúton is köszönjük szépen!

Este még sokáig beszélgettünk a tűz körül, szépen ülepedett az ismeretanyag, érezhető volt, hogy egy hullámhosszon van a csapat. A mostanra már komoly és kiképzett őrség  megkezdte szolgálatát és szépen lassan, mindenki nyugovóra tért. Az őrök folyamatosan életben tartották a tüzet a természetes menedékben alvóknak is, ami példa értékű. Már hangoskodás sem volt az éjszaka, mindenki figyelt a másikra, ahogy az egy jó csapattól el is várható.

Vasárnap
Akik a szombaton épített menedékekben aludtak, azok most nem fáztak, és a menedékek elég kényelmesnek is bizonyultak elmondásuk szerint. Mivel délre terveztük az indulást hazafelé, a délelőtti program íjászat volt. De nem ám akármilyen!
Gue, Dínó és Katona komoly tereppályát készítettek, amely tele volt kihívásokkal, trükkös célokkal és itt-ott jól álcázott csapdákkal. Meg kellett semmisíteni az imitált ellenség védelmi vonalait és figyelni kellett az "általa" elhelyezett furfangos csapdákra is (mert ezen a pályán a vadászra is vadásztak) , és végül fel kellett kutatni az ellenség menedékét, majd egy jól repített nyílvesszővel betalálni a menedék bejáratán és végezni vele. Nem volt egyszerű a feladat, de mindenkinek tetszett a rögtönzött pálya. A szoros versenyben végül Bandicsek és Levente teljesítettek a legjobban, mindketten 10-10 pontot szerezve, de a holtversenyt végül Bandicsek nyerte, mert Ő kiszúra a csapdát és nem gyalogolt bele. Ezúton is gratulálunk neki még egyszer. Teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert most fogott íjat először a kezében. Nyereménye egy negyedéves bozótmíves előfizetés és egy gúzskoszorú.

Sajnos lassan de biztosan eltelt az idő, indulni kellet haza. Táborbontás, szemétszedés… mivel a bozótmívesek soha nem hagynak magunk után szemetet. Ilyenkor nem csak a saját szemetünket szedjük össze hanem a mások által otthagyottat is.


Az elmaradhatatlan csoportkép


Akinek az ideje még engedte azokkal beültünk egy kiadós, a hétvégét összegző, lezáró csapatösszetartó sörre az útba eső korcsma kulturális hivatalba.
Jóóólll esett!

Reméljük mindenki hasznos tapasztalatokkal, új élményekkel felvértezve tért haza. Az időjárás kegyes volt hozzánk és új barátságok születtek. Hamarosan találkozunk a következő megmérettetésen a Bakonyban, ami az ipolyi kurzuson tanultakra épül és ahova meghívtunk mindenkit, aki ezen a programon ott volt.

Kapcsolódó linkek: